Szenvedélyes kritika A hibridről

Előljáróban annyit mondanék, hogy engem teljesen ledöbbentett mindaz, ami A hibrid lapjain rám várt. Azóta is csak pörögnek a gondolataim. Sosem voltam az, aki, gondolkodás nélkül mindent elhisz.

Általában kétkedéssel fogadom a dolgokat, de még engem is sikerült megdöbbentenie ennek a könyvnek, amit szerintem mindenkinek olvasnia kellene. Mindjárt azt is elárulom, hogy miért gondolom így.

Éljük az életünket, és azt gondoljuk, hogy tisztában vagyunk a körülöttünk folyó dolgokkal. De vajon tényleg így van?

Mi irányítjuk életünk, szabadon döntünk, vagy ez csak egy jól felépített máz, amit láttatni engednek a hatalmasok, hogy elfedjék előlünk az igazságot?
Na és azt tudjuk kik vagyunk? Tisztában vagyunk létezésünk eredetével? Biztos?

Mi igaz a világ történéseiből? Tényleg úgy volt minden, ahogy elénk tárták, vagy az csak a látszat, amit a tömegekkel el akarnak hitetni, hogy manipulálhassák őket? A válságok, a járványok, a háborúk. Miért és hogyan lettek? Na és mi a helyzet a földönkívüliekkel? Léteznek? Vajon tényleg itt vannak közöttünk észrevétlen, elrejtve/elrejtőzve? Ha így van, mi lehet a céljuk?

Ugye mennyi kérdés hirtelen? Pedig még bele sem mélyedtünk igazán a regény soraiba.

Sajnos nem jó fele tart az emberiség. Mi magunk lehetünk a vesztünk okozói, ha nem változtatunk életünkön, a hozzáállásunkon másokhoz, a természethez, mindenhez.

📌 MIRŐL IS SZÓL A TÖRTÉNET?

Úgy indulnak az események, hogy egy amerikai obszervatóriumban (csillagászati megfigyelőhely) a holdon lévő lézertükrök vizsgálata során észreveszik, hogy valaki S.O.S. jelzést adott le.

Ezután megismerünk egy olyan létesítményt, ami az emberek elől elrejtve tevékenykedik. Itt azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a kommunikációs formát, amivel szót érthetnének a földönkívülivel, akit évtizedek óta tartanak fogva.

Végül a hiábavaló próbálkozások után adódik egy lehetőség, ami után megdöbbentő dolgokra derül fény. Innen lesz csak igazán érdekes ez a könyv.

Minél tovább halad az ember ebben a történetben, annál több kérdés merül fel benne.

Ahogy egyre több dolgot hoz az egyik az egyik orvos (és így az emberiség) tudomására az idegen, akit Rodnak neveztek el, úgy lesz az olvasó fejében egyre több kérdés. Ennek hatására pedig (szerencsés esetben) elgondolkodik azon, hogy elhiggyen-e vakon továbbra is mindent, amit elé tárnak, vagy elkezd azon agyalni, hogy mi lehet az igazság? Mit kellene tenni, hogy az emberiség ne veszelytse el önmagát?

A magvas gondolatokon túl megjelenik a történetben egy romanikus szál is, de ez nem igazán van kidomborítva, inkább a cselekmény alakulása szempontjából van jelentősége. Szóval ez ne riasszon el senkit, nem kell aggódni, nem megy át a könyv egy sci-fi beütéssel rendelkező szerelmi sztoriba.

Az írónő roppantul rafinált módon lezárta ugyan a történetet, de elérte azt, hogy az emberben felmerüljön egy lehetséges folytatás. Nekem legalábbis eszembe jutott.

Ezt a mondatot olvasva talán már sejteni lehet, hogy miért is mondtam azt, hogy mindenkinek olvasnia kellene A hibridet. Nem ez a könyv tárja fel a valóságot, de az bizonyos, hogy igen lényeges dolgokra hívja fel a figyelmet.

A hibrid megmutatta, hogy érdemes odafigyelni Victoria Millerre, úgyhogy én kíváncsian várom a következő történetét. Szerintem érdemes lesz azt is kézbe venni. Addig is mindenkimek tudom ajánlani a már megjelent könyvét.

Inci – Könyvszenvedély blog

Victoria Miller A Hibrid borítója - Könyvimádók

Victoria Miller

A hibrid